Carlo Nason cukrozott almája
Minden művészettel foglalkozó embernek van szíve csücske, általában valami olyan, amelyben ő maga is meg nem értett művésznek érezheti magát, valami amelynek a csodálata jellemzően nem jelenik meg haszonként. Az én szívem csücske az üveg, amely kis hazánkban az iparművészeti kereskedelemben már-már száműzött, valamiféle zabigyerek amelynek értékesítése manapság szinte lehetetlen. Természetesen vannak válfajai amelyek lakberendezési szempontból kedvesebbek a szíveknek, ám a sérülékeny alapanyag ezekben az esetekben is jelentősen megszűri az érdeklődők mennyiségét. Ilyen az üvegből készült lámpa, legyen az asztali, függő vagy álló.
A tűzben keletkezett, mégis hűvös hatású anyag szemet gyönyörködtető darabjai a 20. századi design kiemelkedő részét képezik Az évszázados hagyományokkal rendelkező olasz üvegfúvó manufaktúrák a 2. világháborút követően, nyitott, haladó szemléletüknek és a túlélés biztosításának érdekében szinte azonnal érzékennyé váltak az új irányvonal befogadására. Ezen manufaktúrák közül az AV.Mazzega kimondottan úttörő szerepet játszott. Ők vették szárnyaik alá a tehetséges, fiatal tervező Carlo Nason-t, akivel közösen a 60-as évekre a modern, művészi kivitelű üveglámpák készítésében világhírre tettek szert. A Velencében, 1935-ben született Carlo Nason nagymultú üvegfúvó familia leszármazottja, édesapja műhelyében ismerkedett meg az ősi mesterség fortélyaival. A család szinte együtt élt az üvegművességgel, a gyár (mi hutának mondjuk, olaszul vetrerie) házuk szomszédságában volt. A középiskola elvégzése után Carlo azonnal a családi műhelyben kezdett tevékenykedni. Letisztult vonalvezetésű alkotásai hamar sikert arattak, 1959-ben a New York-i Corning Múzeum gyűjteményébe választotta fekete kollekcióját. A családi manufaktúra szűkös lehetőségei azonban nem adtak lehetőséget a fejlődésre, így került az ifjú tervező, az apjával jó barátságot ápoló Gianni Mazzega műhelyébe. Itt nyomban szabad kezet kapott ötletei megvalósításához amelyek meghozták a megérdemelt dicsőséget mindannyiuknak. Elképesztő, esetenként már-már földön túli fényhatást keltő alkotásai a modern iparművészet ikonikus remekműveivé váltak. A ma is élő, magát tervezőnek és nem művésznek tekintő Carlo Nason, sok egyéb művészi tevékenysége mellett 50 éven keresztül ontotta az üveget a fénnyel összefűző fantáziadús kreációit. Szinte minden lámpájában megjelenik a fehéres, tejes színhatás, melyet olykor, a ma már tiltott savmaratással értek el. E káprázatos padlólámpa felső gömbje is jó példa erre, bár itt az alsó, érdekesen ívelődő, üveg dimenzióban kimondottan nagy test élénk narancs színe teszi igazán feltűnővé. Természetesen mindenhol világít, sejtelmes, meleg fénnyel beborítva környezetét.
Kicsit olyan számomra mint a cukrozott alma, nem elég a finom gyümölcs még cukros is, nem elég, hogy üveg még lámpa is. Egy korszak, egy tervező ámulatba ejtő formavilága, igazi üvegművészet, igazi Muráno, igazi Made in Italy.